Kultúrák találkozása II.

…és belép a kasseli ír kocsmába egy fekete bőrű, hófehér szakállú indiai, hogy piros, holland tulipánokat árulva testesítsen meg egy darabot a világ esszenciájából…

Igen, kicsit átírtam a megjelenés után még egy órával, remélem ez még nem etikátlan dolog. Annyira siettem, hogy legyenek új bejegyzések, hogy nem hagytam addig érlelődni az élményt, míg megfelelő szavakat találtam a leírásához. A mondanivaló mit sem változott, csupán a kifejezésmód lett egy leheletnyit érzékletesebb.

2 hozzászólás “Kultúrák találkozása II.” bejegyzéshez

  1. Ismerős a figura. A legtöbben Aranka néninek hívják, Szíj Melinda táskát cipel, Adios cípőjébe pink fűzőt húz, a fején Surda kalap van, citromsárga műbőr kabátot, kőmosott piros farmerszoknyát visel neccharisnyával. Azt gondolnád, hogy sarki kurva… pedig csak egy háromdiplomás munkanélküli a Viharsarokból…
    Kalandvágyból maradt idehaza… Szerdánként utcazenél a nyilvános wc előtt!
    Mint Kesselben! Ő is fél, mint a világ…

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.