Amit a német adminisztrációról tudni kell

Egy kedves olvasóm hívta fel a figyelmet arra, hogy bár egy ideje már kint vagyok, és egy bejegyzésben meg is éljeneztem, hogy minden papírmunkám lezárult, még sincs egy rendes összefoglalás arról, hogy milyen hivatali teendői vannak annak, aki Németországban szeretne szakmai gyakorlatba vágni.

Az észrevétel jogos, így hajtás után olvasható minden, amit a papírokról, igazolásokról, regisztrációról tudni érdemes, vagy legalábbis annyi, amennyit én tudok.

Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy érdemes legalább 2-3 munkanappal, vagy ha nagyon bizonytalanok vagyunk, akár egy héttel előbb kiutazni, az ismertetésre kerülő dolgokat ugyanis elméletileg az első munkanap előtt kell elintézni. Valószínűleg senkit nem állítanak falhoz, ha valamivel megcsúszik, nálam is voltak nagy kavarok, de mivel a hivatalok is csak munkaidőben vannak nyitva, eléggé megszorongathatjuk magunkat a késlekedéssel. Ugyan a korai érkezés a szállás szempontjából elég macerás, mert a szobákat jobbára hó elejétől adják ki, de jó szervezéssel, vagy hó közepi munkába állással (a legtöbb helyen erre van lehetőség) ez megoldható.
Tűnjenek azonban bármilyen flottnak a dolgok, készüljünk fel lélekben, hogy az elején sok cifra dolog történhet.

Az intézmények nyitva tartása változó, sok helyen előre foglalt időpont nélkül csak a hét egy-egy napján intézhetjük az ügyeinket. Erről is érdemes előre tájékozódni.

Kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy nem vagyok halál biztos abban, hogy minden papírmunka úgy megy a többi tartományban is, mint itt, Hessenben, de nagy eltérések nem lehetnek, ugyanis a beszerzett azonosítók és igazolások országos érvényűek.

És most már tényleg a lényeg.

Az első dolgunk, ha megjöttünk, a regisztráció lesz. Mint külföldi állampolgárok, be kell jelentkezni a helyi regisztrációs irodában, ami általában Bürgeramt vagy Bürgerbüro néven fut. Itt jelentjük be a német lakcímünket, tartózkodásunk okát és idejét. A lakcímhez tőlem nem kértek semmilyen igazolást, bár a biztonság kedvéért nálam volt az albérleti szerződés egy példánya. Ezt javaslom másoknak is. Mivel EU-s állampolgárok vagyunk, külön tartózkodási és munkavállalási engedélyt nem kell igényelni, de a lakcímünkről itt kapott igazolásra még más hivatalokban is szükség lesz. Továbbá az itt bejelentett a címre kapjuk majd meg postán a német személyi számunkat is. Emiatt feltétlenül gondoskodjunk róla, hogy már a procedúra megkezdése előtt szerepeljen a nevünk a postaládán.
A bejelentkezéshez  személyi igazolvány vagy útlevél és egy biometrikus igazolványkép kell.
A személyi számra a munkáltatónak szüksége lesz.

A sorrend innentől már nem kötött, de másodiknak az adószám kiváltását javaslom. Ezt jobbára a helyi Finanzamt elnevezésű adóhivatalban tehetjük meg, útlevél, vagy személyi és német lakcím igazolás ellenében. A dokumentumokat postázni fogják, a fizetéses papír eredetijét a munkáltatónak kell majd leadni.

Ha dolgozni akarunk, szükségünk lesz egy bankszámlára is. A német számlanyitás úgy működik, hogy bemegy az ember a bankba, ahol kap egy időpontot és egy Ansprechpartnert, akivel aztán egy másik nap elintézik a szerződést. A bankok jó része kínál ingyenes diákszámlát és netbankot, ez utóbbira való igényt viszont gyakran külön kell jelezni.
Érdemes lehet olyan nemzetközi bankláncot választani, mely biztosítja, hogy a pénzünket a magyar leányvállalattól is külön díj kifizetése nélkül vehessük fel. Az ügyintézéshez személyazonosító okmány, diák számla esetén nemzetközi diákigazolvány (pl. ISIC) szükséges, ami egyébként sok más helyen is nagyon hasznos.

Jó, ha van egy német SIM kártyánk. Sok szolgáltató (Orange, O2) kínál feltöltő kártyákat kedvező percdíjakkal, akár mobilnettel. Ezeket viszont csak kártyafüggetlen, vagy helyi készülékben tudjuk használni.

Amennyiben a szakmai gyakorlatunk a tanulmányainkhoz szükséges, úgy nem kell Németországban külön TB-t fizetni. Ekkor viszont kell erről egy (német, vagy esetleg angol) aláírt és lepecsételt  igazolás, mely tartalmazza a hallgató személyes adatait és otthoni címét, a gyakorlat időtartamát, valamint az egyetem és a diplomát nyújtó képzés nevét. Az SMA-nál erre van egy külön formanyomtatvány, de elég rugalmasan kezelik a tartalmát, amíg a jelentése megmarad.

Ha a gyakorlat nem kötelező, úgy munkába állás előtt regisztrálnunk kell valamely német egészségbiztosítónál. Vannak állami és magán cégek, a teljes lista itt megtekinthető: http://www.krankenkassen.de/gesetzliche-krankenkassen/
Ennek díja elég borsos, legalább havi 70-90 Euró. Szerintem érdemesebb állami céget választani, de nem akarok kampányolni, még a végén valaki belém köt.

A munkáltatónak így is, úgy is szüksége lesz német (esetleg angol) hallgatói jogviszony igazolásra. Nem kell, hogy aktív hallgató legyél, de legyen meg a jogviszonyod (angolul “enrolled student”), különben nem végezhetsz gyakorlatot.

Végül egy kevésbé nyilvánvaló, de elég fontos dolog. Valami, számomra érthetetlen szabályozás következtében Magyarországon  jelenleg az orvos egyszerre maximum három havi gyógyszert írhat fel, de egy hónapban csak egy havi váltható ki. Ha valaki hosszú időre jön ki, és gyógyszeres kezelés alatt áll, beszélje meg az otthoniakkal és az orvosával, hogy hogyan tudják megoldani az utánpótlást.

Remélem semmit sem felejtettem ki, bármilyen további kérdés esetén szívesen állok rendelkezésre.

 

3 thoughts on “Amit a német adminisztrációról tudni kell”

  1. Szia!

    Örülök, hogy rátaláltam a blogodra, rengeted a hasznos információ!!
    Én most megyek kevesebb, mint egy hónap múlva szakmai gyakorlatra Ingolstadba, de sok dologról még fogalmam se volt.
    Írtad, hogy akinek a főiskola írja elő a szakmai gyakorlatot, annak nem kell TB-t meg hasonlókat fizetni. Ezen nagyon meglepődtem!
    Akkor végül is a teljes bruttóra számíthatok, hogy megkapom???
    Előre is köszi a választ!

    1. Szia!

      Amennyiben igazolni tudod az egyetem által kiállított papírral, hogy a szakmai gyakorlat szükséges a diplomádhoz, akkor nem kell TB-t fizetni. Mivel EU-s állampolgár vagy, ha itthon rendezett a TB-d, akkor a kis kék kártyával kint is igénybe tudod venni a sürgősségi ellátást.
      Ha emellett nem fizetsz nyugdíjjárulékot (adott fizetés alatt nem kötelező), akkor a teljes bruttót megkaphatod.

      Azt nem tudom, mi a helyzet, ha nem akut problémával mész dokihoz (pl. mert elütött az autó), hanem krónikussal (mondjuk 1 hetes megfázással vagy hasonlóval). Én egyszer majdnem megbetegedtem kint, de aztán pont jött egy nagyon durva kalamajka, így nem volt időm orvossal foglalkozni.

  2. Köszi a választ!
    Akkor már értem, hogy miért kért a munkáltató igazolást arról, ha “pflichtpraktikum”-ot akarok. Mondjuk csak egy ilyen “Memorandum of Understanding”-em van amit ki kell töltetnem a munkáltatóval. Remélem azzal igazolható ez a dolog.
    Egy fél évet már voltam kint Coburgban, Németországban Erasmus tanulmányi félévre. Akkor kötöttem külön biztosítást, fél évre volt kb 60ezer ft. Egyszer voltam orvosnál és kb 25 Eurot fizettem a vizsgálatért, amit a biztosító hazaérkezés után kifizetett. Szóval nem nagyon érte meg így, hogy csak egyszer voltam beteg 😀

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.