Már 16 napja véget ért a kasseli gyakorlat, de csak most jutottam el addig, hogy hírül adjam: vége. Lezárult életem egy rendkívül színes és izgalmas periódusa, ami bár 5 hónap volt, utólag néha csupán pár hétnek, néha pedig éveknek érzem.
Címke: Hogy vagy?
Lipcse
Ismét időutazó bejegyzés, melyben június végére ugrok vissza, hogy beszámoljak utolsó nagy, német kirándulásomról, melyet Lipcsébe tettem. Képek, történetek és hasznos tudnivalók a fordítás után.
Címlapon a város egyik nevezetessége, a Közigazgatási Legfelsőbb Bíróság. A német újra egyesítés előtt itt volt az NDK Legfelsőbb Bírósága, ami ma Karlsruhe-ban székel, Bundesgerichtshof (BGH) néven. Hogy pontosan mit is tárgyalnak ma Lipcsében, azt a három AIESEC-es fogadó közül egy sem tudta elmagyarázni 🙂
De ne ugorjunk még ennyire előre.
Úszok az árral
Régóta nem volt bejegyzés, pedig sokan hiányoltátok a folytatást. Végre összeszedtem magam annyira, hogy el tudom mesélni, miért is csúszott a folytatás, és hogy mivel mennek a napjaim mostanában.
Hamburg
Már több, mint egy hónapja, hogy a hamburgi AIESEC meghívásának eleget téve meglátogattam egy hétvégére Európa második legnagyobb kikötőjét, és legnagyobb tengerész buliját, a Harbor Bithday-t. A beszámoló azóta is csúszik, mivel azon a hétvégén sokkal inkább kicsúszott a lábam alól a talaj, mint azt az elfogyasztott szeszes ital indokolná, és ennek hatásaiból nagyjából mostanra sikerült egyenesbe jönnöm. (Lásd: Adásszünet).
Na, de lássuk a vidámabb részeket.
(Címlapon a Hapag Lloyd hajózási vállalat székháza székháza, amit a külső Alster tó túlpartján lévő Fairmont Hotellel kevertem össze, ami a város legdrágább szállodája.)
Amszterdam
Múlt hétvégén meglátogattak az otthoniak és együtt átruccantunk megtekinteni az innen már csak alig 400 kilométerre fekvő Amszterdamot. Bár az idő nem volt mindig kellemes, de a város és a viszontlátás örömei ezt bőven feledtetni tudták, így mindannyian remekül éreztük magunkat.
Címlapon az Amstel Hotel, a város egyik legelőkelőbb szállodája, további képek a hajtás után.
(Nem, mi nem itt aludtunk, prózaibb, de amúgy kitűnő szállodával kellett beérnünk.)
Intermezzo
A hosszú hétvégét Amsterdamban töltöttem, ahol kicsit meg is fáztam. Pár képet majd felrakok a hétvégén.
Közben véget ért a hónap, zártam a könyvelést, pár napon belül ez is kint lesz, de megint van valami kavar a fizetéssel, aminek előbb a végére akarok járni.
Hannover
Megkésve, de törve nem, tudatom az érdeklődőkkel: épségben hazaértünk Hannoverből (is), ahol reggel kilenctől este hatig mélyedtünk el az ipari automatizálás, irányítástechnika és energetika témakörökben.
Megint megyünk
Holnap az úti cél Hannover, hogy ismét átadjuk magunkat a szakmai börzék földi élvezeteinek, és engedjük, hogy mérhetetlen tudásvágyunk kielégítése közben a kiállítók ropival és kávéval kényeztessenek minket.
Ez is megvolt
Péntek este 11 felé értünk vissza a nürnbergi kiállításról, majdnem 650 kilométer autózás után. Fárasztó volt, de megérte. Mellesleg most vezettem először hat sebességes autót, több, mint 160 lóerővel. A piros lápáknál működő start-stop automatika is új volt, gyakran hitette el velem, hogy lefullasztottam az autót, amíg meg nem szoktam. A német autópálya viszont nem jött be: bármilyen tempónál pillanatok alatt az ember hátába érhetnek a sportkocsik, ráadásul, bár tilos, főleg a felhajtók után gyakran előznek nagy sebességgel, jobbról is. Marhára kell figyelni minden irányba. És akkor a felújítások miatti össze-vissza terelgetésekről még nem is beszéltem…
Irány Nürnberg
Két hét alatt harmadszor fordul nagyot velem a világ…