SMA, és ami mögötte van. Második rész.

Miután már tudjuk, miről szól a vállalat, és mit is csinálok nagyjából, ideje szót ejteni a mindennapok menetéről. Iroda, munkaidő, ebédlő, kollégák: most ezekről lesz szó.

Elsőnek érdemes szót ejteni a fizikai elhelyezkedésről, ez ugyanis meglehetősen érdekes. Amikor 1981-ben három egyetemista megalapította a céget, nem mérték fel, mekkora sikerük lesz. A kezdeti irodát hamar kinőtték, ami után zöld mezős beruházásként új épületeket húztak fel. Azonban szép lassan előbb ezek, majd a környékükön lévő beépíthető terület is kevésnek bizonyultak, így a cég lassan beterjeszkedett a környék lakóházai és irodái közé is. Itt több épületet is felvásároltak és saját célra alakították őket át. A logisztikai telep így sem fért el, így a központtól kicsit távolabb kapott helyet (15 perc séta), majd koronaként nem rég felhúztak egy irdatlan nagy gyártócsarnokot is a környéki kertváros szélébe. (Aggódni nem kell, ez csendes és nem pöfög, a tetejét pedig beborítják a napelemek). Ennek megfelelően nincs klasszikus értelemben vett cégterület, mint mondjuk egy LUK-nál, vagy AUDI-nál. Kerítés csak a régi épületeket veszi körbe, de a bejárás ott is viszonylag szabad. A beléptetés épületenként egyedileg van megoldva. Az épületek elég változatosak: század eleji téglaépülettől a modern, “zöld” irodaépületeken át a konténerekig van itt minden. Utóbbiak elsősorban az értékesítési terület nagy fluktuációja miatt vannak: napenergiai beruházásokat jellemzően nyáron végeznek, így ekkor hatalmas a kereslet, télen viszont alig adnak el bármi is. Emiatt nyaranta sok embert vesznek fel pluszba, akik egy rész nem fér el a fix épületekben, így légkondicionált konténert kapnak. Én is egy ilyenben voltam eddig, de jövő héten költözök a kettes épületbe.

Jó volna, ha ezt a kuszaságot át lehetne tekinteni egy Google Maps-on, de sajnos a terület műholdas képe nagyon régi, így egy csomó újdonság (pl. a gyárcsarnok) nincs fent. Nekem van ugyan saját, méretekkel ellátott térképem, de ezt nem publikálhatom, így be kell érnetek az SMA honlapján is fent lévő áttekintővel, ami a dolgok kb. 2/3-át mutatja be. Kis támpont: a jobb felül lévő parkolóház látható része majdnem két focipálya terület, a fenti fotó irodaháza pedig a térképen jelölt recepció.

Ide járok minden hétköznap. A nettó munkaidő napi 7 óra, és legalább fél óra szünet tartása kötelező. Ez nagyjából az ebédidő. A túlórát szabadnapban ki lehet venni. A fizetésem nettó 650 euró (ösztöndíj formájában), ami német viszonylatban elég kevés. De hát bevándorló vagyok.

Az irodákban korlátlan és ingyenes tea- és kávéfogyasztási lehetőség, és nagyobb helyeken csocsóasztal is van. Rendelkezésre áll még konditerem és több zuhanyzó, ami főleg a bicajjal érkezőknek hasznos nyáron. A munkaruha elegáns civil: farmer, és visszafogott póló, vagy ing. Minden alkalmazott kap SMA-s pólót, amit külsősök számára is nyilvános eseményen kell viselnie. Persze máskor is lehet.

A légkör nagyon baráti, az emberek lelkesek és segítőkészek. Több dolgozó is saját lakásában teszteli a fejlesztés alatt lévő prototípusokat, vagy akár a Home Manager (lásd első rész) újításait és erről könnyedén képesek fejenként egy órát mesélni.

Az üzemben több ebédlő van, ahol salátabár és desszertes pult mellett három napi főétel közül választhatunk: “menü”, “ebéd” és “specialitás”. Az áruk így növekszik és csak a menüé fix: egy 2,9 Euró. Ez egy főétel és választhatóan egy leves vagy desszert. Mindkettő változatos és finom, a húsfélékhez mindig jár saláta vagy savanyúság és az adag is normális. A másik két variáció kb. 3,5-4,5 és 5-6 Euró, a specialitás olyan dolgokat foglalhat magában, mint banános-csilis leves, tintahal, vagy camemberttel és szilvával töltött pulyka csőben sütve, grillezett zöldségekkel.

Minden gyakornokhoz, kijelölnek egy mentort, aki segít beilleszkedni, és akitől szakmai segítséget is lehet kérni. Az én mentorom Thomas, aki a fejlesztői csapatunkban az egyetlen villamosmérnök. (Máshol vannak még sokan, de ide, a Kommunikáció és Információ Technológia részleghez inkább a matematikusok, programozók és egy fizikus került.) Lelkes és segítőkész figura: amikor megkérdeztem tőle, hogy vajon hol lehet Kasselben kerékpárt venni, felajánlotta, hogy amíg itt vagyok, használhatom a papája volt bicaját, ami már egy éve a pincében áll. Ez egyébként egy vicces jószág: ötsebességes országúti, 20 éves dinamóval és klasszikus, széles, rugós nagypapanyereggel. A pedált kicsit meg kéne olajozni, de egyébként teljesen funkcionális, így éltem a lehetőséggel. Ez az a járgány, amit hajtva jégcsap nőtt a mandulámon tegnap…

Hogy a részlegen összesen hányan dolgoznak, még nem tudom, de kiindulva abból, hogy én vagyok most a 18. gyakornok, vagyunk egypáran. A nemzetközi gyakornokoknak egyébként minden csütörtökön közös, angol nyelvű beszélgetős ebédet tart a HR részleg, hogy ezzel is segítsék a beilleszkedést.

A munka nyelve alapvetően német, de ha hozzám hasonló, a németet csak közepesen törő külhoni gyakornokok lépnek a szobába, mindenki zsigerből kapcsol angolra. Lesz lehetőség német tanfolyamon való részvételre is, ennek ellenére szerintem az öt hónap alatt a munkában az angolnál fogok maradni. A szaknyelv túlnyomó része úgyis ez, és nem szeretnék azért leégetni egy kapcsolótáblát, mert rosszul értettem meg egy nyelvtani szerkezetet.

Civilben viszont mindenhol a németet erőltetem, még akkor is, ha kézzel-lábbal kell rásegíteni a megértéshez. Szünetekben a többi gyakornokkal is németül próbálok beszélni, ők pedig elég segítőkészek ebben. Tanítgatnak és kijavítják az ordító hibákat.

Összességében már egy hét után tetszik a hely, és szakmailag is elég komoly kihívásnak tűnik. 4-6 héttel a gyakorlat megkezdése után és a befejezése előtt lesz majd két HR-es értékelő beszélgetés is, ezekről külön tervezek írni. Addig is, ha valaki kíváncsi valamire, kommenteljen vagy írjon emailt és – ha az NDA nem tiltja – válaszolok rá.